a baromfikeltető állomások üzemeltetésének engedélyezéséről és működésüknek rendjéről
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. és 10. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 5. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) szerinti Országos Adatbázisban kötelezően nyilvántartott házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, strucc, emu (a továbbiakban együtt: baromfi) keltető állomást üzemeltető természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra.
Fogalmak
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) INTRA/KÁBO szám: az Európai Unió által működtetett TRACES rendszer által képzett, a Közösségen Belüli Bizonyítványok/Közös Állategészségügyi Beléptetési Okmányok azonosítására kiadott tizennyolc karakteres azonosító szám;
b) törzsállomány azonosító szám: a Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR) által képzett és a tenyésztési hatóság által kiadott hatjegyű szám, amely a baromfi törzsállományok azonosítására szolgál;
c) Útmutató: a tenyésztési hatóság által készített és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett BIR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.
(2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a TIR rendelet 2. §-a és az Átv. 3. §-a az irányadó.
Az engedélyezés feltételei
3. § (1) Baromfikeltető állomást (a továbbiakban: keltető üzem) létesíteni, üzemeltetni csak a tenyésztési hatóság engedélyével, a területileg illetékes állategészségügyi hatóság hozzájárulásával, és a TIR rendelet előírásai szerint történt regisztrációt követően lehet.
(2) A keltető üzem keltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.
(3) Nem kell üzemeltetési engedély akkor, ha a keltetőgépekbe összesen ezer tyúktojás egyenértéknél több egyszerre nem rakható be.
A keltető üzem engedélyezése
4. § (1) Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet a keltető üzem üzemeltetőjének a tenyésztési hatósághoz kell benyújtania. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a TIR rendelet szerinti, kitöltött tenyészet bejelentő és tartási hely bejelentő lapokat;
b) a keltetési tevékenységet irányító személy szakirányú iskolai végzettségét igazoló okmány hiteles másolatát. A keltető üzemeltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A nem szakirányú középfokú végzettség is elfogadható egy alkalommal, amennyiben a keltetésvezető a munkaviszonyt igazoló dokumentumok csatolásával legalább öt év baromfikeltetői gyakorlatot tud igazolni.
(2) Az engedélyezési eljárás során a tenyésztési hatóságnak meg kell kérnie a telephely szerint illetékes állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a keltető üzem az állategészségügyi előírásoknak megfelel.
(3) A tenyésztési hatóság a keltető üzemben az engedélyezési eljárás részeként helyszíni szemlét tart.
(4) A tenyésztési hatóság a TIR rendelet előírásai szerint gondoskodik a keltető üzem regisztrációjáról.
(5) A tenyésztési hatóság az engedélyezésről és a TIR regisztráció megtörténtéről az engedélyező közigazgatási határozat megküldésével értesíti az ügyfelet és a keltető üzem helye szerinti illetékes állategészségügyi hatóságot.
(6) Az üzemeltetési engedély öt évig érvényes.
(7) Az üzemeltetési engedély nem érinti a működtetéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokban előírt engedélyeket.
5. § A tenyésztési hatóság az üzemeltetési engedéllyel rendelkező keltető üzemek listáját a tenyészetkódnak, az üzemeltető nevének, a keltetőüzem címének és telefonszámának, valamint az üzemeltetési engedély érvényessége dátumának feltüntetésével minden év első negyedévében egy alkalommal a minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.
Az engedélyezett keltető üzemek ellenőrzése, az adatváltozások bejelentése
6. § (1) A tenyésztési hatóság a keltető üzem engedélyezési és működési feltételeinek fennállását ellenőrzi
a) kérelemre az engedély lejártát megelőzően;
b) hivatalból az engedélytől eltérő működés bejelentése esetén, illetve az Átv. 18. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.
(2) Az engedély lejártát megelőző, kérelemre induló ellenőrzés alapján a jogszabályoknak megfelelő működés esetén a tenyésztési hatóság az engedélyt újabb öt évre meghosszabbítja.
(3) A tenyésztési hatóság a keltető üzemben ellenőrzi:
a) az engedélyezés feltételeinek fennállását;
b) az adott fajta elfogadott tenyésztési programjában szereplő minőségi mutatók alapján a tenyész- és keltetőtojást, a szállításra előkészített naposbaromfit;
c) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben, valamint a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendeletben előírt adatszolgáltatás teljesítését, a nyilvántartások és dokumentációk meglétét, azok szabályszerű vezetését.
(4) Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel és minősítés szabályait a melléklet tartalmazza.
7. § (1) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek a 4. § (1) bekezdésében foglaltak változása esetén a tenyésztési hatóságtól az engedély módosítását kell kérnie.
(2) A feltételek megváltozását a TIR rendelet előírásai szerint a tenyészet módosító lap és/vagy a tartási hely módosító lap megküldésével kell bejelenteni a tenyésztési hatóságnak.
(3) A tenyésztési hatóság
a) gondoskodik az adatok módosításáról a TIR adatbázisban;
b) az adatváltozás átvezetéséről a módosító közigazgatási határozat megküldésével értesíti az ügyfelet és a keltető üzem helye szerint illetékes állategészségügyi hatóságot.
A keltető üzem üzemeltetésének feltételei
8. § (1) Keltetésre
a) valamely elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében vagy főkönyvében szereplő és a tenyésztési hatóság által nyilvántartásba vett törzsállománytól származó, az adott fajta tenyésztési programjában meghatározott minőségű keltető- vagy tenyésztojás,
b) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkező fajtához tartozó, külföldről beszállított keltető- vagy tenyésztojás,
c) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező fajtához tartozó, külön jogszabály által meghatározott dokumentációval rendelkező, külföldről beszállított keltetőtojás
használható fel.
(2) A keltető- és tenyésztojásoknak
a) belföldi tojások esetén az adott fajta tenyésztési programjában,
b) a külföldről beszállított tojások esetén a vonatkozó külön jogszabályok által meghatározott jelöléssel kell rendelkezniük.
(3) A keltető- és tenyésztojásokhoz az állattartónak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott dokumentációt kell csatolnia.
(4) A különböző telepekről származó tojások származás szerinti elkülönítését a munkafolyamatok során végig fenn kell tartani.
9. § (1) A keltetési tevékenységről - kétpéldányos, sorszámozott lapokból álló - keltetési naplót kell naprakészen vezetni.
(2) A keltetési naplónak tartalmaznia kell:
a) a faj és fajta megnevezését;
b) a törzsállomány azonosító számokat, külföldről beszállított tojások esetén az INTRA/KÁBO számokat;
c) a keltetésre gépbe rakott tojások mennyiségét, a berakás időpontját;
d) a kiesések mennyiségét (lámpázási kiesések, befulladás);
e) a kikelt mennyiséget és a kelés dátumát.
Jogkövetkezmények
10. § (1) A jogszabályi előírásoknak meg nem felelő működés esetén a tenyésztési hatóság
a) a keltető üzem üzemeltetési engedélyét a feltételek teljesítéséig, de legfeljebb kilencven napra felfüggeszti vagy azt visszavonja;
b) az Átv. 45. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szankciókat alkalmazhatja;
c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezheti.
(2) Az állategészségügyi jogszabályoknak nem megfelelő működés esetén az állategészségügyi hatóság a tenyésztési hatóságnál kezdeményezheti az engedély felfüggesztését vagy visszavonását.
(3) A keltető üzem engedélyének visszavonását vagy felfüggesztését a tenyésztési hatóság jelenti a TIR adatbázisba a TIR rendeletben foglaltak szerint, valamint a visszavonó, illetve felfüggesztő közigazgatási határozat megküldésével értesíti a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot.
Záró és átmeneti rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a baromfikeltető állomás üzemeltetésének engedélyezéséről és működésének szabályozásáról szóló 40/1994. (VI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti azzal, hogy az érvényes engedéllyel rendelkező keltető üzemekre az engedélyek érvényességi ideje alatt az R. előírásait kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésekor az R. alapján folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat az R. alapján kell lefolytatni.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
12. § (1) Ez a rendelet a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
- a Tanács 75/2782/EGK rendelete (1975. október 29.) a keltető tojások és a naposcsibék termeléséről és forgalmazásáról;
- a Tanács 77/1868/EGK rendelete (1977. július 29.) a keltetőtojások és a naposcsibék termeléséről és a forgalmazásáról szóló 75/2782/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
Melléklet a 121/2007. (X. 18.) FVM rendelethez
Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel és a minősítés szabályai
1. Fogalmak
1.1. Keltetésre alkalmas tojás és naposbaromfi tétel: az azonos fajú, fajtájú és egyidejű átadás-átvételre szánt, egy származási igazolással, illetve szállítólevéllel ellátott és csomagolt tojás vagy ugyanilyen, de egy leszedésből származó naposbaromfi mennyiség.
1.2. Tojás és naposbaromfi minta: a tételnek a vizsgálat (minőségellenőrzés) céljára a mintavételi eljárás során kivett és elkülönített része.
1.3. Tojás és naposbaromfi csomagolási egysége: a csomagolás legkisebb egységének kell tekinteni a tojástálcát és a naposbaromfi-szállító kartont és dobozt.
2. Mintavételi eljárás
2.1. A mintavétel a tenyésztési hatóság vagy a mintavételre jogosult más szervezet megbízottjának jelenlétében történhet.
2.2. A mintát a tojástálcákat gyűjtő ládából, kartonból, azon belül a tálcákból (a tojásokból), továbbá a napos-baromfit szállító kartonból (dobozból), tehát a naposbaromfiból kell venni.
2.3. A mintavétel az átadás-átvétel helyén történik.
2.4. A mintavétel a napos állatok leszedését követően, a naposlibák esetében pedig a leszedést követő három óra elteltével történhet.
3. A minta mennyisége
3.1. Keltetésre előkészített tojásminta esetén a szükséges mennyiséget az 1. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.
1. számú táblázat
|
A tétel mennyisége (db) |
A legkisebb kiveendő mennyiség (%) |
|
1 000 alatt |
20 |
|
1 001-5 000 |
15 |
|
5 001-10 000 |
7 |
|
10 001-20 000 |
4 |
|
20 001-50 000 |
3 |
|
50 001 fölött |
2 |
3.2. Naposbaromfi esetén a vizsgálathoz szükséges mintamennyiséget a 2. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.
2. számú táblázat
|
A tétel mennyisége (db) |
A legkisebb kiveendő mennyiség |
|
1 000 alatt |
A legkisebb csomagolási egység |
|
1 001-5 000 |
200 db |
|
5 001-25 000 |
300 db |
|
25 001 fölött |
400 db |
4. A minősítés eredménye
Megfelelő a tétel minősége, ha a minta egy százalékánál nem több a minőséghibás egyedek száma. Minőséghibásnak az a tojás vagy naposállat minősül, amely nem felel meg az adott fajta tenyésztő szervezete által meghatározott minőségi követelményeknek.